Eve Ainsworth: 7 nap
Sem Eve Ainsworth-ről, sem a 7 napról nem hallottam egészen mostanáig, így aztán újdonság volt számomra a könyv is és az író stílusa is. Eredetileg ezt a könyvet nem terveztem elolvasni (mivel soha nem találkoztam ezzel a könyvvel sehol sem), de aztán megkaptam ajándékba, mert az ajándékozó a fülszöveg alapján úgy gondolta, hogy tetszeni fog nekem. Én is elolvastam a fülszöveget, és nekem is megtetszett, így várólistára került. A tartalom alapján megtetszett ez a sztori, ráadásul ez egy rövid regény, szóval gyorsan elolvasható. Igen, elolvastam. És hogy tetszett-e?...
Egy hét elég, hogy megforduljon a világ! A szép és népszerű lány, Kez tör előre a maga útján, nem érdekli, kit bánt meg, kit tapos el közben, sőt még élvezi is, ha uralkodhat mások felett. A kövérkés, ügyetlen Jess tökéletes célpont. De Jess váratlanul szövetségesre talál egy srácban, aki támogatja és kiáll mellette. Akkor mi a probléma? Hogy a fiú nem más, mint Kez barátja.
Eve Ainsworth tűpontosan írja le az iskolai zaklatás folyamatát, váltogatva a támadó és az áldozat nézőpontját. A 7 nap minden szépítés nélkül, de együttérzéssel és mély emberismerettel tárja föl mindkét főszereplő érzéseit és indítékait.
Mindenek előtt fontos, hogy a regény formájáról beszéljek. Ez a könyv két lány szemszögéből mesél el egy teljes hetet, amit a középsuliban, barátokkal, a családdal töltenek.
Jess egy duci, önbizalomhiányos lány, akit mindig cikiznek a menők. Ő az a fajta lány, aki nagyon szégyenlős, egyet sem szól és sokat szerencsétlenkedik. Éles ellentéte Kez, a menő lány, aki barátnőivel mindenkit megaláz/bántalmaz, csinos és még pasija is van. Habár Kez a leggonoszabb főszereplőnek tűnik, nem az. Jó, persze, hibázik, és piszkálja Jess-t, de nem mindig Kez az oka minden rossznak, és érthető, miért viselkedik így. Ráadásul később belátja, hogy rosszul cselekedett. Kez és Jess életében egyetlen dolog egyezik meg: a borzalmas családi élet.
A főszereplő csajszik mellett meg kell említenem a többi szereplőt is, akik jelentős szerepet játszottak ebben a történetben. El kell hogy mondjam, én egyik szereplőt sem szerettem igazán, voltak igazán kiállhatatlanok, mint például Jess húga, Hollie. Értem, hogy még ,,kicsi", értem, hogy ő még nem érti a ,,nagyok" világát, és számára az ő problémái a világvége, de amennyit ez a lány hisztizett, az kiborító!
Lynn, a fiú főhős viszont egészen jó fej volt, csak sajnálom, hogy kevésszer szerepelt. Nagyon jól jött a fiú pozitívsága, cukisága ebben a történetben.
Már föntebb említettem a szörnyű családi körülményeket. Ebben a regényben érvényesül az a mondás, hogy amilyenek a szülők, olyanok a gyerekeik is. Jess az anyjával és az (idegesítő) húgával él, Kez pedig az anyjával és az apjával, aki sajnos eléggé erőszakos és iszákos ember. Míg Jess családja idegesített, Kez családjától kifejezetten rettegtem, főként az édesapjától. Bár Kez egy gyönyörű lakásban élt, az élete cseppet sem volt tökéletes. Mivel az apja durván és erőszakosan viselkedik, így a lánytól sem lehet mást várni. Nem voltam boldog, amikor elolvastam ezeket a szomorú családi történeteket.
És a vége... Mi ez a vég??? Az igazat megvallva, egy ilyen történet után ez a befejezés túlságosan "jó" lett, nem erre számítottam. Hogy mit is jelent ez a "jó", azt nem fogom elárulni. Mindenesetre a helyszín az tetszett. Az utolsó mondat elolvasása után még rengeteg kérdés maradt bennem, amire választ szerettem volna kapni, de sajnos nem kaptam, amit egy kicsit sajnálok.
Bár nem az én stílusom ez a regény, és nem voltam jóban a szereplőkkel, mégis azt mondom, hogy jó könyv. Igaz, nem éppen egy habos-babos tündérmese, és lélekerő is kell az olvasásához, de vannak benne óriási tanulságok. Például, hogy a kövérség, akárcsak a szépség relatív. És attól, hogy valakinek nincs tökéletes testalkata, még lehet gyönyörű arca és elbűvölő személyisége, csak hinnie kell magában. Én ajánlom mindenkinek 14 és 16 éves kor felett. Nem a legboldogabb könyv, de van mondanivalója bőségesen.
Jó olvasást! ;)
