Leiner Laura: Valahol (Bexi-sorozat 5.) ~értékelés
Azt hiszem, a Valahol a fél év egyik legjobban várt olvasmányát jelenti számomra. Április óta a körmömet rágcsálva vártam az októbert és a Bexi-sorozat 5. részét. Márk vagy Tomi, az itt a nagy kérdés!
Márk vagy Tomi? Bexi sokáig azt gondolta, hogy ez a kérdés nem létezik: Márkkal való kapcsolata már a múlté. A legutolsó szakításuk óta eltelt időben Bexi élete végre nyugvópontra jutott, és ebben fontos szerepe volt Tominak is az Üres Utcák együttesből. A nyári turné azonban felforgatott mindent a zenészek életében.
Fesztiválok, koncertek, fülledt turnébusz, őrült bulik Aszádékkal, zsarolás… Valahol a Balaton-parton.
Nos, rengeteg dolgot szeretnék ezzel a könyvvel kapcsolatosan leírni. Már előre szólok, hogy a bejegyzés spoiler-mentes, de aki nagyon allergiás, az inkább csak a regény elolvasása után térjen vissza ide. :D
Kezdjük a külsőségekkel! A borító csodálatos. A Nélküledét persze nem übereli, ám talán össze sem lehetne hasonlítani a többivel, olyan szempontból, hogy az ötödik könyv borítóján díszelgő violinkulcs nem kézzel fogható, mint a mikrofon, a fejhallgató, a gitár vagy a zongora.
A fülszöveg és a részlet alapján az olvasó számára egyértelművé válhat, kit is választ Bexi. Ezek után teljesen kiborulva lapoztam fel a könyvet, és tűkön ülve faltam az oldalakat, konfliktusból konfliktusba, botrányból botrányba csöppenve. Baromira élveztem, és meg kell mondjam, kellemeset csalódtam. Például Márkban...
A sorozat részei híresek arról, hogy a cselekményük néhány nap alatt játszódik, s egy hét bőven elég arra, hogy szereplőink élete fordulóponthoz érkezzen. A BPRP Records-os Balogh úr bekavar (megint), a turné folyamán érdekesebbnél érdekesebb szituációk állnak elő, Aszádék továbbra sem normálisak, és Geri is ugyanakkora patkány marad. Szóval, van, ami nem változik, és talán nem is fog. Az írónő humora továbbra is brilliáns, a sétálós poénoktól majd' meg fulladtam a röhögéstől, Evelin és Aszádék szintúgy hozták a formájukat, no és Nagy Márkot sem kell félteni, ha vicces beszólásokról van szó.
A kötet jelentősége főként, hogy tovább vigye a cselekményt, felkészítsen bennünket a befejezésre, kérdéseket szüljön a fejünkbe és jól elbizonyítson. Bexi jövője már a harmadik rész óta foglalkoztat, hiszen ő most jelenleg nem lép fel, csak dalszövegeket ír, s valljuk be, a lány énekes karrierjében nem stimmel valami. És aztán, mi lesz a csapattal, Antiékkal és mi a helyzet Natasával, Dzsordzs lányával, meg azzal a bizonyos eljegyzéssel. Azaz, egy csomó mindenre nem kapott az olvasó választ, ami felettébb nyugtalanító. Hm, nagyon várom már azt a tavaszt!!!
Végül, de nem utolsó sorban pedig beszéljünk spoiler-mentesen a végéről. A történet utolsó oldalairól, természetesen függővég, nem is kicsi, és a részletről, ami azt sugallja, hogy a következő könyv cselekménye sem halad majd zökkenőmentesen. Igazából az eddig megjelent négy rész után nem lepett meg, de sokkolt, és csak fogtam a fejem, hogy "miiiiiiiiiiii????"