5+1 könyves karakter, akiben csalódtam
Már egy ideje nem volt bejegyzés a blogomon, egészen pontosan hét napja. Ennek pedig az az oka, hogy olvastam. Sokat. Legalábbis magamhoz képest sokat, ugyanis elolvastam három regényt. Mára az a tervem, hogy még egy bejegyzést írok egy regényről. Igen, említettem már valamikor, hogy nem lesz mostanában értékelés, mert sorozatot olvasok, arról pedig egyszerre szeretnék írni (minden részről egyszerre). Viszont nem bírtam magammal, és elolvastam egy másik regényt, amiről vagy ma, vagy a napokban olvashatjátok a véleményem.
Jelenlegi bejegyzésünk olyan szereplőkről fog szólni, akiben csalódtam. Ja, ezt valószínűleg a cím alapján is levágtátok. Szóval olyan emberkékről lesz itt szó, akikről teljesen mást hittem, mint a rideg valóság. Bizonyára ti is jártatok már úgy, hogy olvastatok egy regényt, megszerettetek valakit, már-már a kedvenc karaktered lett, aztán kiderült róla, hogy a te kedvenced egy gonosz személy. Vagy éppen ellenkezőleg, hiszen nem csak negatívan lehet csalódni. ;)
A bejegyzés enyhén spoileres, szóval jobb vigyázni. :)
(Mint az előző bejegyzésemben, úgy itt is linkelve lesznek a könyvekről a véleményeim. Ha kíváncsi vagy rájuk, akkor lentebb megtalálod.)
- Első karakterünk, aki inspirálta ezt a bejegyzést, Rixon, a Csitt, csitt-sorozatból. Muszáj egy kicsit spoilereznem, ezt a bejegyzést nem is lehet máshogy. Rixon a könyv főhősének, Foltnak a legjobb barátja, ő is bukott angyal. Az első részben nem szerepelt sokat, amit sajnáltam, mert eléggé megkedveltem a karakterét azon a néhány oldalon. Aztán a második részben egyre nagyobb szerepe lett - és így visszagondolva nem is értem, hogy miért nem kezdtem gyanakodni - , ami először boldoggá tett, utána pedig lesokkolt. Rossz értelemben. (Véleményem ITT olvasható.)
- A második komolyabb csalódásomat a Luxen-sorozat Blake-je okozta. Azt hittem, hogy Blake egy nyugis szerelmi háromszögnek lesz a tagja, és a legnagyobb bűne az idegesítő féltékenysége, és az állandó papolása lesz. Mit is mondjak, papolni papolt, csak nem az igazat. Persze, lehetett gyanítani menet közben, hogy ez a gyerek nem százas, de hát kinek nem volt szimpatikus eleinte Daemon-ön kívül?
- Időközben rájöttem, hogy fogalmam sincs a legtöbb szereplő vezetéknevéről, így Matthew teljes nevéről sem, aki szintén a Luxen-sorozatból való. És ha már spoilerek, akkor véleményem szerint, ez a pont a legnagyobb spoiler! Vigyázat! Matthew nem tűnik rossz karakternek. Persze, vannak utalások rá, hogy nem teljesen megbízható, de természetesen én nem vettem ezeket komolyan. Daemon megbízott benne, Dee megbízott benne és egy csomó aranyos karakter megbízott benne, szóval akkor én miért bizalmatlankodjak? :D Még az én szívembe is belopta magát. Később rájöttem, hogy nem kellett volna.
- A mostani pontunk nagyon kevés spoilert tartalmaz majd - legalábbis én így gondolom, de a spoiler-érzékenyek csak óvatosan olvassák. Az Időtlen szerelem-trilógia egyik legizgalmasabb karaktere St. Germain gróf, aki valóban létezett. (Gondolom, hogy létezett, mert még portrét is találtam róla itt a neten. :D) Benne érdekesen csalódtam, ugyanis róla lehetett tudni, hogy nem a legjobb ember a világon, de a Smaragdzöldben csak néztem nagyot. Igazából nem is konkrétan benne csalódtam, pedig még is benne. Nem árulok el többet, mert az elég komoly spoiler lenne. (Véleményem ITT olvasható.)
- Egy nagyon megosztó regény szereplőjéről fogok most írni pár sort, ez pedig Szűcs Vanda: Egy ikerpár titkos naplója 3. című könyv. És a karakter, akitől nem ezt a viselkedést vártam, az Paula, Luca (a ,,jó" iker) barátnője. Paula karaktere amúgy is érdekes, mindig van vele valami, és általában nem jó élményekben van része. Ezenkívűl azért én eléggé csodálkoztam, amikor kiderült róla valami nem túl szép dolog. (A harmadik részről sajnos nincs itt a blogon értékelésem, viszont ITT olvashatjátok az első részt, ITT pedig a másodikat.)
+ Most pedig a bónusz szereplő következik, az egyetlen ebben a bejegyzésben, akiben határozottan pozitívan csalódtam. Ő nem más, mint Kinga az SzJG-ből. Nagyon sokáig utáltam ezt a lányt, a második kötet végén kezdtem megkedvelni. Kinga egy törtető, nemes célokra törő lány, aki sokszor bunkó, viszont őszinte. Mindig leosztja a főszereplőnket, Renit, akire rá is fér, éppen ezért jó karakter Kinga. A magabiztossága és a nem túl kedves viselkedése elriasztott, holott nem kellett volna.