Valentin-nap alkalmából összeválogattam pár idézetet a kedvenc könyveimből. Ugyanis a regények szereplői is megélték a szerelmesek napját - egyesek nem is akárhogy!

1. ,,- Mit csinálsz itt? -üvöltötte. - Jöttem - vontam meg a vállam. - A többiek is itt vannak. Látod, ott lökdösődik Kinga a stúdióssal - mutattam az ajtó felé. Cortez mosolyogva odapillantott, aztán mélyen a szemembe nézett. - Köszi - mondta, de a hangzavarban csak a szájáról tudtam leolvasni. Zavartan megvontam a vállam, mire...mire Cortez odahajolt hozzám, és egy gyors puszit nyomott a homlokomra. A döbbenetről teljesen lefagytam, aztán hátratántorodtam, és beleütköztem Virágba."

/Leiner Laura: SzJG 4./

2. ,,És nem fogod elhinni, ebben a pillanatban ki lépett be a Meki ajtaján! Nem, nem Zac Efron - bár neki sokkal jobban örültem volna -, és még csak nem is a pizzafutár ,,Dumbó" Attila, hanem Halmai. Igen, jól olvasod, az én kedvenc töritanárom. Próbáltam álcázni magam pár Mekis kupongyűjtővel - volt belőle pont négy, a négy rendelésemnek köszönhetően -, de még így is kiszúrt. És miután megvette a dupla sajtos Big Mac-jét, úgy gondolta, jó ötlet, ha beszédbe elegyedik velem: - Szabad ez a hely? - Hát...hogyne... - Tudom, iskolán kívül nem szép dolog iskolai dolgokkal traktálni egy diákot, de nem lesz ez így jó, Kassai kisasszony! Mi volt ez a múltkori témazáró? (Most miért nem bírt összekeverni Nórival, ha a múltkor már ment neki??) - Sajnálom, tanár úr, én...nem készültem. - Hát, ez eléggé nyilvánvaló. De miért nem? Miért nem próbálja legalább egy kicsit megszeretni a történelmet? (...) - Nincs a tanár úrnál véletlenül egy mobiltelefon? Úgy értem okostelefon, amivel lehet internetezni? -Ennyire untatja az előadásom? - Nem, dehogy, de nagyon sürgős lenne! Elkérhetném? (...) - Ó, a franc! -csúszott ki a számon. - Valami gond van? -A felesége szokott Facebookozni? -Hogy mondod? - Mert ha igen, akkor mindketten bajban vagyunk! Épp most került fel egy bájos fénykép, hogy ,,A Valentin-napot mindenki a számára legkedvesebb személlyel tölti." És mindketten be lettünk rajta taggelve. -Miggelve? -Taggelve. Bejelölve."

/Maros Edit: Hűvösvölgyi suli 2./

3.,,Ajándékzacskóba csúsztattam a fejhallgatót a dobozzal együtt, és mellé egy kis kártyát tettem: ,,Nagyon szeretlek, köszönöm, hogy vagy nekem! Zita <3" Mosolyogva a nyakam köré tekertem a sálamat, és elképzeltem, hogyan fonja majd ugyanúgy Marci a nyakam köré karjait. Felvettem a sapkámat, és úgy éreztem, mintha megérintené az arcomat Becipzároztam a kabátomat, bár a szerelemtől annyira fűtve éreztem magam, hogy gyakorlatilag nem is volt szükségem rá. :) Kilépve az ajtón, a legboldogabb embernek éreztem magam a világon. Nem törődve az erős széllel, ami majdnem elfújt, lesasszéztam a sarokig pontosan negyed nyolckor. Azt hittem, Marci meghitten vár rám. De nem volt még ott. Nem késett sokat, néhány perccel később érkezett. Ajándékot nem láttam a kezében. Talán a nagyobb hatás kedvéért, nyugtattam magam. Talán kicsi az ajándék, és mindjárt előszedi a zsebéből. Közelebb jött, és nyomott egy puszit az arcomra. - Na, miért hívtál le ilyen korán? - kérdezte, miközben haját ide-oda dobálta a szél. Nem úgy tűnt, mint aki épp most fog előállni a legromantikusabb szöveggel. - Tudod, milyen nap van ma? - kérdeztem, és éreztem, hogy a szívem kezd összeszorulni. - Talán péntek. Üveges tekintettel meredtem rá. -Öö...ezek szerint rossz válasz - húzta el a száját. - Victoria's Secret divatbemutató? -Nem. -Akkor valami évforduló. -Igen.igen! - csillant fel a halovány reménysugár. Reméltem, hogy mindez csak játék, hogy utána jót nevessünk. -Várj...ne segíts. Ó,ó! Tudom... Köszönöm Istenkém, köszönöm. -...apád szülinapja - fejezte be elégedett fejjel, várva a dicséretet. -Valentin-nap van, te idióta!"

/Szűcs Vanda: Egy ikerpár titkos naplója 2./

4. ,,-És mi volt az a fontos, amiért éjnek évadján ide kellett jönnöm, amivel nem tudtál reggelig várni? -Éjnek évadja? Alig múlt éjfél!-nevetett Dani. (...) -Ja, hát csak eszembe jutott, hogy ma nemcsak szülinapod volt, hanem Valentin-nap is. - Igen. Tudom, küldtem nektek kártyákat, ahogy minden évben. - Ez igazából nagyon aranyos tőled. De erre csak most jöttem rá. - Hogyhogy? - (...)Meg eddig nem is érdekel ez az egész Valentin-hülyeség. De most, hogy ennyit látom Vivit és Mátét, rájöttem arra, hogy ha nem is olyan szerelmes szándékkal, de tök jó, hogy minden évben kapom tőled ezeket a lapokat. Ránéztem. Mosolygott. Én viszont hirtelen nem tudtam, hogyan reagáljak. Dani alapból olyan fura manapság, mióta a tesómnak barátnője van. Szerintem egyedül érzi magát, amit nem is csodálok. Mert mi volt neki? Vagy nálunk ülögélt, vagy - ahogy most kiderült - az utcákat járta. Magyarul: csavargott. Mert nem akart otthon lenni.''

/Szántai Zita: B épület - Az igazi Bori/