Amióta újrakezdtem a blogolást, azóta töröm a fejem egy ehhez hasonló bejegyzésen. Vannak, akik a napi rutinjukról, sminkrutinjukról blogolnak illetve videókat készítenek, én pedig az olvasási szokásaimról fogok írni ebben a bejegyzésben. Nem tudom, ti hogy vagytok vele, de az, hogy én elolvasok egy könyvet, az nem csak abból áll, hogy kinyitom, elolvasok párszáz oldalt, aztán becsukom. Persze, ezen alapszik az egész, de az olvasás előtt és után is foglalkozom a könyvvel. Ha érdekel titeket, hogy hogyan jutok el egy könyv kiválasztásától a blogbejegyzés megírásáig, akkor tartsatok velem! ;)

Engem személy szerint nagyon boldoggá tesz, ha az olvasásra gondolok, és tervezgetem, hogy mit fogok következőleg elolvasni. Ha rossz a kedvem, akkor mindig feldob engem ez a téma. Meglehet, hogy könyvmoly vagyok, persze, nem az a fajta, aki minden szabadidejében egy könyvet forgat a kezében. Nem is olvasok kiemelkedően sokat, átlagosan egy hónapban öt regénnyel végzek, ami nagy vonalakban heti egy könyvet jelent. Van, hogy képtelen vagyok olvasni, mert egyszerűen akkor nem érdekel annyira az olvasás, és van olyan is, amikor egy hónapban vagy hét könyvet elolvasok, például ez a hónapom is most pont ilyen. Mondhatni, hogy a szabadidőm egy harmadát a könyvek bújásával töltöm (és itt most azokra a könyvekre gondolok, amiket szeretek is, NEM a tankönyvekre).

Általában úgy döntöm el a következő olvasmányomat, hogy meglátom valahol magát a könyvet. Lehet ez a könyv egy Book Haul videóban a YouTube-on, a Facebook-on, a kirakatban, egy idegen ember kezében... Bárhol. Ilyenkor csak úgy nagy vonalakban tudok a könyvről dolgokat, szóval utánakeresek az interneten. Elolvasok néhány személyes véleményt a moly.hu-n, rákeresek könyvesblogokon, de természetesen az olyan ismerőseim véleményét is kikérem, akik már túlvannak az adott könyvön. Ha nem találom olyan jó könyvnek, akkor elvetem az ötletet, hogy elolvassam, ha viszont megnyer, akkor felkerül a várólistámra.

Nagyon sokszor írtam, hogy XY című könyvet feltettem a várólistámra, rajta volt a várólistámon. Itt igazából sosem egy kézzel írt listára, vagy a moly.hu-s várólistára utaltam, hanem egy programra, ez pedig a CHECKLIST. Ez egy könnyedén letölthető program smartphone-ra, olyan, mint egy tennivalós lista, akár arra is használhatja az ember. Bármilyen listát elkészíthettek vele: bevásárlólistát, tennivalós listát, házi feladatos listát, tényleg, amit csak akartok. Én ide gyűjtöm a könyveimet, amiket el szeretnék olvasni valamikor. Ha látok valami klassz regényt, akkor hozzáadom a listához. Ha elolvastam, akkor kipipálom a kis négyzetet és melléírom, hogy melyik év melyik hónapjában olvastam. Vicces emotikonokat is társítok a címekhez, ez úgymond egy ilyen kis asszociációs játék, hogy mi jut először eszembe a könyvről. A beszúrt képen a várólistám egy részletét, valamint az ikonjának képét láthatjátok.

Ezután következik a kedvenc részem, a könyv beszerzése. Általában könyvesboltban veszem meg a könyvet. Mindig úgy megyek be a boltba, hogy tudom, mit szeretnék majd vásárolni, mégis képes vagyok akár fél órát is eltölteni a könyvesboltban. Mert sokszor változik a terv, esetleg meglátok egy másik könyvet a várólistámról, és ilyenkor beleolvasok és eldöntöm, hogy akkor melyik könyvet is vásároljam meg. Szeretek időt tölteni a könyvesboltban, főként azért, mert szemet gyönyörködtető könyvborítókat csodálhat meg az ember. A Végzet ereklyéi kötetek minden darabja csodaszép. Az első részének, a Csontvárosnak meg is jelent egy másik borítós kiadása, én pedig mostanában vettem meg a Csontvárost, és nehéz volt eldönteni, melyik borítóval vegyem meg, annyira fantasztikus volt mindkettő. Végül a képen látható borítóval szereztem be, mert az valamiért jobban tetszett egy kicsivel, mint a másik.

A következő olvasási fázisomat nem fogom nagyon taglalni, ez az, amikor elolvasom a könyvet. Mint már szó esett róla, egy regényt átlagosan öt nap alatt olvasok el, de van, hogy nagyon jó egy regény, és egy nap alatt kivégzem, meg olyan is van, amikor nehezen indul be a cselekmény, és akár két hétig is eltarthat az olvasása. Olvasás közben, ha felbukkan egy jó mondat, vagy gondolat, akkor azt kiírom az idézetes füzetembe. A Checklist után ez lesz a másik olyan dolog, ami még élvezetesebbé teszi számomra az olvasást.

A fenti képen láthatjátok az én idézetes füzetemet. Ez egy kis notesz, vonalas lapokkal tele. Ajándékba kaptam ezt a rózsaszín csodát, amit innen is nagyon köszönök, mert nagyon szeretem, és véleményem szerint állati jó a borítója, ami mellesleg kemény fedelű. Ceruzával írok bele, mert könnyebben és szebben javítható, ha hibázok, különben is jobban szeretek ceruzával írni, mint tollal. Nem a mély, filozofálásra késztető gondolatokat szoktam kiírni, hanem a viccesebb, érdekesebb mondatokat, amelyekkel tudok azonosulni, vagy éppen megnevettetnek egy szomorú napon.

Olvasás közben jegyzetelgetek, hogy mit fogok majd nektek mesélni a könyvről. Írok egy vázlatot, ami alapján megírom az értékeléseket. Miután elolvastam a könyvet, kipipálom a Checklist-ben, és aztán megírom nektek a véleményemet ide. Igyekszem minél inkább úgy írni, hogy ne lőjem le a poénokat, de néha muszáj megemlítenem egy-két dolgot, mert valamiért beszélnem kell róla. Általában jelzem ilyenkor felétek, hogy spoiler következik. Remélem, hogy ti is elolvassátok az adott könyvet, esetleg felkeltettem az érdeklődéseteket, vagy éppenséggel meggyőztelek titeket egy regényről alkotott véleményemmel.

Hát, ez lenne az én olvasási rutinom. Amúgy kíváncsi vagyok, hogy nektek van-e várólistátok vagy idézetes könyvetek, kommentben akár le is írhatjátok, ha van kedvetek. :)