A beavatottat előbb láttam filmben, mint elolvastam volna. A film nagyon megfogott, és már akkor elterveztem, hogy elolvasom ezt a trilógiát. Jelenleg már A hűségest olvasom. Felmerülhet a kérdés, hogy akkor miért nem egyszerre írok az egész trilógiáról, hiszen eddig is mindig egyben írtam a sorozatokról. Nos, ennek az az oka, hogy főként ajánlani szeretném ezeket a könyveket, és ha egyszerre írok hat könyvről, akkor lehet, hogy nem jön ki annyira a részletes véleményem egy bizonyos részről. Szóval majd folyamatosan kaptok értékeléseket erről a trilógiáról, valamint a kiegészítő kötetről a Négyesről is elolvashatjátok a véleményem.

Mivel láttam már a filmet, így nem igazán volt meglepetés sok csavar, viszont azért sok dolog nagyon is meglepett. Megjegyzem, Az Éhezők Viadalával ugyanígy jártam, ami a kedvenc trilógiám lett.

A karakterek nagyon érdekesek voltak, például Négyes. Négyes egy titkokkal teli Bátor, aki Beatrice kiképzője, amikor a lány átáll a Bátrakhoz. Nagyon szerettem Négyest - az eredeti nevét már nem annyira -, és szerintem nem árulok el azzal nagy titkot, ha elmondom, hogy Négyes összejön Beatrice-szel.

Beatrice a fő szereplő, aki eléggé összetett karakter. A barátnőjét, Christinát is megkedveltem, és nagyon reméltem, hogy még jelen lesz a további kötetekben is. Főhősnőnk többi Bátor barátját is bírtam - mondjuk Al esetében nem igazán tudtam, mit gondoljak róla.

Viszont sokan voltak, akiket ki nem állhattam. Például Caleb, Beatrice bátyja. Mint ahogyan valamelyik szereplő jól megfogalmazta a könyvben, Caleb-re mondhatjuk azt, hogy stréber. A könyv végén viszont rendeződött a sráccal kapcsolatos hozzáállásom, de nem lett kedvenc karakter, az biztos. A másik ilyen szereplő, Peter. Nagyon irritáló volt és gonosz is. Már a filmekben is felidegesített egyébként.

Nagyon érdekesnek tartottam ezt a csoportos-dolgot, és engem is elgondolkoztatott, hogy lehetséges-e az egyáltalán, hogy egy ember csakis egyetlen csoportba illjen bele. Hiszen belső tulajdonságok alapján osztják az embereket csoportokba, viszont egy személyiség nem vagy fekete vagy fehér.

Az események közül akadtak meghatóak és meghökkentőek is. Furcsállottam, hogy már az első kötet végén ez történik - persze, számítottam rá, hogy valamikor ki fog törni ez a dolog, csak én a harmadik kötetre tippeltem volna. Hatalmas függővég a regény vége, szóval nem árt a közelben tartani a következő részt.